Üdvözöllek  Fischer Gyula honlapján!

Sunday, 21 January 1900 00:00

Utolsó módosítás:

Sunday, 21 January 1900

" A jó mérnök közelít,elhanyagol,feltételez "

 

                                            Dr. Zsuffa István

Mai dátum:

Látogatók száma:

2013.01.01.- óta

Online:

A könyvemről

Családi,baráti összejöveteleken szinte elkerülhetetlen (főleg némi alkohol szervezetbe jutását követően) hogy előbb-utóbb ne kerüljön szóba a katonaviselt férfiak körében a honvédség. Különösen azok tudnak jóízűen mesélni akiknek megadatott (mint nekem is), hogy az ország túlsó végén egy I lépcsős alakulat "vendégszeretetét" élvezhették közel két éven át.

Amikor aztán már várható volt, hogy a sorkatonai szolgálatot rövid időn belül eltörlik úgy gondoltam papírra vetem az én megpróbáltatásaimnak történetét.

Soha nem voltak írói ambícióim de úgy éreztem le kell írnom annak a közel két évnek a történéseit amely kitörölhetetlen nyomot hagyott bennem illetve sorstársaimban.

Itt található egy kis ízelítő a készülő műből amelyet valószínűleg lányom - ha rá tudom venni - karikatúra szerű rajzai fognak illusztrálni.

 

Kb. két hete voltunk bent mikor az egyik reggeli ezredsorakozón a parancsnok magából kikelve az alábbiakat üvöltötte.

O. honvéd!

Parancs! - mondta a felszólított.

Lépjen ki!

Erre O. honvéd kilépett a sorból.

Hátra arc!

Elvtársak! Nézzék meg ezt a bivalyt. Itt tartom a kezemben ennek az ökörnek a haza írott levelező lapját. Ezt írja!

Kedves Szüleim!

Jól vagyok csak szopok mint a torkos borz.

Ahogy megjöttünk azt mondták az öregek - hurrá itt vannak az új típusú szopógépek. Mindjárt az elején két fa..t kaptunk, egyiket a kezünkbe, a másikat meg a szánkba. A kezünkbe azért, hogy tudjuk mi van a szánkba. Küldjetek kaját,piát,pénzt! A címem 69. harckocsiezred Nagyatád.

Ez a barom képes nyílt levelezőlapon ilyet írni és a címének az alakulat titkos hadrendi számát megadni. Maga nem vesz részt a foglalkozásokon? - kérdezte. Mi a fa..t tanult maga itt két hét alatt ha ilyen baromságokat le mer írni. A sorakozó után századparancsnokával együtt jelentkezik nálam.

Persze oltári nagy röhögés kísérte a műsort egészen addig míg az epk. azt nem mondta, hogy - oszolj! 15 perc múlva teljes menetfelszerelésben sorakozó az alakuló téren.

Ez azt jelentette, hogy rohanás a századszintre, elő a szekrényből a málhazsákot beledobálni a legfontosabb ruhadarabokat ing, zubbony, nadrág, molinó, kabát, törölköző, csajka stb.) és az elmaradhatatlan vegyvédelmi ruhát, - aztán fel a hátra, majd a szimat szatyor (vegyvédelmi [vv.] felszerelés része - ebben a kis táskában volt a gázálarc, az aljára volt kötve a vv. papucs) felvétele a bal oldalra következett. Rohamsisak a kobakra, géppisztoly a bal vállra, tártáska a jobb vállra, kulacs, gyalogsági ásó a derékszíjra. Sorakozó a folyosón és már vonultunk is le az alakuló térre.

Itt aztán kis idő múlva azt mondta az epk.: vegyvédelmi felszerelést ruhaként fel! És mivel később nem nagyon fognak hallani - futás lesz az alakuló tér körül addig amíg ez a fene jó kedvük el nem múlik.

Először levettük a málhazsákot, a fegyvert, tártáskát, szimat szatyrot, rohamsisakot majd előbányásztuk a zsákból a vv. ruhát, a szimat szatyorból pedig a gázálarcot. Megpróbáltuk a nagy arcunkra felhúzni ami sikerült is többé-kevésbé és néhány lélegzetvétel után már nem is nagyon láttunk ki belőle. Majd kibontottuk (elég jól össze volt ragadva, hiába tiszta hintőpor volt) a vv. ruhát és megpróbáltunk belebújni. Egy rakás gomb volt rajta még úgy is hogy a fele le volt szakadva. Gombolgattuk-gombolgattuk - de akkor jöttünk rá, hogy a papucsot előtte fel kellett volna venni mert azt meg a derékszíjra kell kötni. Na lehámoztuk valahogy magunkról, felvettük a papucsot, vissza a ruhát, - begomboltuk és már "csak" az előbb levetett felszerelést kellett visszavenni és készen is voltunk. Istenem ha lehetett volna egy-két fényképet készíteni hogyan is néztünk ki akkor hát biztosan jót mulatnánk rajta. Úgy néztünk ki mint egy feldíszített karácsonyfa.

Futás - kiáltotta az epk!

A jó kedvünk már rég tovaszállt és a kellemes napsütésben elkezdtünk "körözni" az alakuló téren. Levegőt azt nem nagyon kaptunk - mivel a membrán akkor még a helyén volt a gázálarcban - így aztán a gyengébb fizikumúak kezdtek kihullani a sorból.

Kb. egy fél óra múlva befejeződött a program és levehettük a vv. cuccot. Azoktól a szagoktól még egy bűzös borz is elájult volna amit ott produkáltunk a szabadban.

A nap hátralévő része a vv. felszerelés karbantartásával ( vv. ruha, vv. papucs, szimatmaszk lemosása,kiszárítása, be hintőporozása)ill. a századszint folytonos sikamikálásával telt.

 

Copyright © 2017 Fischer Gyula